A Fehér-Körös a Bihar-hegység nyugati oldaláról ered 980 m
tengerszint fölötti magasságból, a Certezu csúcs (1184 m) alól. Innen
Borosjenőig egy 150 km-es szakaszon a folyó esése 187
m. Számos vízszabályozási munkálatot végeztek Kriscsór helységtől kezdődően, és jelenleg Mihelegynél gátat emelnek.
Halmágycsúcs és Honctő községek között
piroclaszt kőzetekben a Fehér-Körös mély, festői szorost vágott, amely helyenként kiszélesedik. A Honctői-medencében a folyó lejtője kilométerenként egy métert esik, gyakran felhalmozva hordalékát.
A medencéből kijutva
az eruptív kőzetekben a meder újra mélyül, majd a Zaránd tektonikus medencébe jut, ahol a folyómeder újra kiszélesedik.
A folyó lejtője Köröskisjenőig kilométerenként 0,7 métert, és e település alatt a síksági szakaszon kilométerenként 0,3 métert
esik.A montán övezetben a Fehér-Körös völgyét természetes
állapotú elsődleges vegetáció jellemzi. A fás növényzet dominál, főleg a gyertyános-bükkösok, a magasabb fekvő helyeken ezek
mellett tiszta bükkösök is előfordulnak.A domb-övezetben a kocsánytalan-tölgyesek
és csertölgyesek, valamint a pusztai
csenkesz, vékony csenkesz és fenyérfű alkotta társulások
(Agrostio-Festucetum rupicolae, Festucetum valesiaceae és
Bothriochloetum
ischaemi) a jellemzőek.
Az alföldi
övezetekben a folyót mezőgazdasági területek övezik, a berkek nagyrészét kivágták, ritkán
jelennek meg kis kiterjedésű puhafa ligetek
(Salicetum albae-frabilis). Itt az emberi behatások igen megváltoztatták a táj
arculatát, az elsődleges növényzet helyét egy másodlagos vette át, melyet főleg
agrocönózisok és ruderális növénytársulások
alkotnak.
részlet: Sárkány-Kiss Endre, Sîrbu Ioan, Kalivoda Béla
(1999): A Körös-medence folyóvölgyeinek természeti állapota / Starea naturală a văilor din Bazinul Crişurilor. – Tisza Klub és Pro Europa Liga, Szolnok –
Marosvásárhely[pdf]